Jánoshalma

Weboldal

A Jánoshalmára érkező vendég már messziről láthatja a város szívében található 48 méter magas a Szent Anna Római Katolikus Templom tornyát, a ma látható épületet a 1788. július 26-án szentelték fel Szent Anna tiszteletére.




Az 1900-as évek elején Foerk Ernő tervei alapján két oldalhajóval és a szentélyi résszel bővítették.
A jelenlegi festést 1932-33-ban, Kuczka Mihály székesfehérvári templomfestő iparművész készítette, Szabó István apát-plébénos megrendelésére.
Különösen figyelemre méltóak a színes üvegablakok, melyek Zsellér Imre budapesti üvegfestő műhelyében készültek az egyházközség és a hívek adományaiból.

Kevés plébániatemplomnak van úgynevezett huszártornya, amely a hosszú épület derekán látható.


Az első világháborúban a templom öt harangját „besorozták katonának”, és csak a 30-as években tudták pótolni őket. A mai teplomnak 4 harangja van, a legöregebb a Szent Család-harang, mely 1723-ban Budán készült. A közép és lélekharangot Szabó István apát-plébános öntette 1937-ben. A délidőben megszólaló 17 mázsás nagyharang először a budapesti Hősök terén szólalt meg 1938-ban, az Eucharisztikus Világkongresszuson. Innen hozták haza Jánoshalmára, ahol csigák segítségével ötven ember húzta, hogy a harang feljusson a toronyba. A harangot Szlezák László aranykoszorús mester öntötte Budapesten \\\"Szent Anna tiszteletére, és az első világháborúban elesett jánoshalmi hősök emlékére.\\\"

1992-ben készült el az Isteni Gondviselés Kápolna, amelyben az oltár, a tabernákulum és a Corpus csodálatos fafaragású.


A templom előtt ritkaságszámba menő kovácsolt- és öntöttvas keresztet láthatunk. 1826-ban került felállításra a Mohácsi csata 300 éves évfordulója alkalmából. A múlt századra jellemző felvidéki öntöttvasművességet reprezentálja.


A templom mellett, az egykori piactér helyén ma csodálatos park fái alatt tehetünk egy szemet és a lelket is felüdítő sétát.


A város polgárai által adományozott, kandelláberes sétányon elindulva, mely egyik legalkalmibb sétánya ez Jánoshalmának, hiszen ezen az úton már több mint félszáz ifjú pár haladt át a lakodalmas menettel a polgári esküvő után az egyházi szertartásra.



A sétányon haladva, a templom háta mögött a Szent János-szobr látható,


mögötte pedig a Magyar Hősi Emlékmű. 1924-ben avatták fel a Sidló Ferenc szobrászművész által készített Klasszicista jegyeket hordozó emlékművet. Az I. világháborúban elhunyt jánoshalmi hősök neve szerepel rajta.


Előtte két kopjafa az egyik az 1848-49-es szabadságharcban részt vett katonák, valamint Madzinyi János emlékére, a másik Dr. Szobonya Zoltán emlékére emelték.



Velük szemben a park közepén a Kő Pál által készített,1981-ben felállított Hunyadi-szobor emléket állítva a település régi birtokosának Hunyadi Jánosnak, hiszen Jánoshalma egykoron Hunyadi birtok volt.


A sétány a mai Polgármesteri Hivatal épületéhez vezet, ahol a 18. század második felében már állt az egykori Községháza. Homlokzatán Dr. Szobonya Zoltán halálának 40. évfordulója alkalmából emelt tábla, akit 1958. szeptember 29-én Kecskeméten végeztek ki, mint a jánoshalmi forradalom vezetőjét.
Ritkaságszámba megy a Polgármesteri Hivatal előtt futó út aprókockás kövezete. 1937-ben a belterületi utcarészeket borították be az ún.”macska-kővel”, amelyből mára már Jánoshalmán csak ez az egyetlen egy maradt.


A kis park felé fordulva láthatjuk a szökőkutat, mely ma is látható formáját 2004 –ben készítették el.


A park déli oldalán visszasétálva a fák árnyékában az egykori Művelődési Ház falán látható Nemes Marcell jánoshalmi születésű műgyűjtő, műkereskedő, mecénás emléktáblája, aki El Grecót felfedezte.


A park nyugati oldalán a régi fényében tündöklő, értékes helyi jellegzetes stílusjegyeket őriző Szentháromság Szoborban gyönyörködhetünk, mely 1877-ben készült és 2002-ben került felújításra Dr. Dénes Enikő és Gidai János adományából.


Kis pihenő után déli irányban elhaladva a Szent Anna Katolikus Általános Iskola és Diákotthon épülete előtt, ahol 1970-ben Szabó Gábor által készített Halas fiú kőszobor áll.


A sarkon kelet felé fordulva a Rákóczi Ferenc úton megbújva az épületek között áll a műemlék jellegű Zsidó tTemplom, melynek teljes eredeti berendezése is látható. Mint másutt is, a zsinagóga mellett rendszeres iskola működött.


A Zsingóga jelenlegi helyén 1828-ban épült fel, amely mai méretét és formáját az 1920-as években nyerte el. A 2000-ben befejeződött teljes felújítás során a restaurátorok kb. a XVIII. századi freskókat találtak a mennyezeten. Ehhez hasonló ritkaságszámba tartozó mennyezeti falfestmény állítólag Európában csak Lengyelországban és Németországban van. Ma már igaz, hogy csak két zsidó család él Jánoshalmán. A világháborús deportálások alkalmával sokan elmenekültek, mások a haláltáborokban hunytak el.



A Rákóczi úton tovább haladva befordulva a Tompa Mihály utca közép táján a lakóházak között alig észrevehetően a Baptista Imaház látható, amelyet 1927-ban építettek. Ma mintegy 11.000 hívőt számlál a gyülekezet. Jánoshalmán 1917-ben honosodott meg a baptista misszió.


Az utca végén a milleneum emlékére emelt Krisztus kereszt látható, melyet 1896-ban állítottak.



A délnyugati irányban a Vörösmarti utca, Petőfi Sándor utcán át eljutva a Vasútállomáshoz, amely mellett a park fái alatt az Aradi Vértanúk emlékműve látható.



A parkon átsétálva már messziről kitűnik környezetéből a középkori olasz várkastélyokra emlékeztető Felső-Bácskai Műmalom, mely Közép-Európa legszebb malma. 1907-ben épült és még ma is kiváló minőségű lisztet őrölnek az eredeti berendezések. Az akkori \\\"Nagymalmot\\\" az első világháború utáni bérlők újra hasznosították vám- és kereskedelmi őrlésre. A második világháború előtt egy kétkádas nyilvános gőzfürdővel is kiegészítették.


A településen több szélmalom és szárazmalom állt, de ma már csak a Jókai utcai Anna-malom és az 1892-ben épült Doktor-telepi szélmalom látható, ami a közelmúltban került ismét felújításra.


A vasúti átjárón áthaladva betérve a Fürdő utcában az egykori Strand, ma a Horgász Egyesület kezelésében lévő szépen gondozott Halas-tó tárul elénk. A horgászni vágyók napi jegyet is válthatnak a bőséges fogás reményében.


Visszafelé a Dózsa György úton sétálva megcsodálhatjuk a szép építésű Polgári és Uradalmi házakat szépen ívelt kovácsoltvas kapukat.

A központba visszatérve elhaladunk az 1928-as építésű Városi Könyvtár épülete előtt, ahol a ritkaságszámba menő Helytörténeti Gyűjtemény is megtekinthető. A páratlan értékű Bányai Taskovics Mihály brazíliai paleontológus és természetbúvár ajándéka. 120 millió éves halkövületek, még ősibb növénymaradványok és ritka kőzetféleségek valamint az 5-6 ezer éves indián szerszámok európai látványosságnak számítanak.

A Dózsa György úton továbbhaladva a Honvéd Kaszinóhoz érünk, ahol a Helyi Légvédelmi és Tüzér Múzeum állandó kiállítását tekinthetjük meg.


Felpillantva a szemközti épület homlokzatára az oroszlános vízköpő díszeket csodálhatjuk meg.


Visszaérkezve a Templomhoz a Plébánia épülete mögött a míves kovácsoltvas kapu az egykori zárda épületébe vezetett, ma nyugdíjas tisztelendők otthona. A kapun belül találjuk még az 1992-ben elkészült Isteni Gondviselés Kápolnát, amelyben az oltár, a tabernákulum és a Corpus csodálatos fafaragású.



Az épületből kilépve két Polgárházat is láthatunk az 1810-es évekből. Kifordulva a Kálvária utcára, elhaladva a Hunyadi János Általános Iskola és a FVM Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium épülete mellett már messziről kimagaslik a Kálváriás temető Kápolnája, mely 1866-ban neoromán stílusban épült. Érdemes egy pillantást vetni a míves kovácsoltvas kapura. A Kálvária stációi a keresztút állomásainak eseményeit ábrázolják.


A Terézhalmi u. és Kiss Ernő u. találkozásánál a szintén szépen helyreállított Orbán-szobrot a szőlőtermelők védőszentjének szobrát, melynél minden év májusának végén Orbán napján a szőlőterméstől függően vesszőzéssel, illetve öntözéssel illetnek.