Fülöpjakab

Weboldal

A község területe már nagyon régóta lakott helynek számít. Szarmaták avarok jelenlétét tanúsítják a régészeti ásatások. A honfoglalás idején és a kora Árpád-korban terület valószínűleg lakatlan volt. IV. Béla király 1239-ben kunokat telepített a Duna-Tisza közötti vidékre. A mai Fülöpjakabot is magában foglaló térség első ismert tulajdonosa a hagyomány szerint egy Buthemer Jakab nevű kun vitéz volt. Emlékét ma Fülöpjakab, valamint a szomszédos Jakabszállás településneve őrzi. Az „ősi” Jakabszállás első okleveles említése 1407-ből való, ezt követően pedig egy – Luxemburgi Zsigmond király által kiadott – kiváltságlevélben is találkozunk az elnevezéssel.



A török uralom éveiben a terület elnéptelenedett, a mai falut és környékét Kecskemét városa bérelte és használta legelőként. A török adóösszeírásokban 1559-től szerepel a Jakabszállás elnevezés. A török kiűzését követően, 1702-ben I. Lipót az egész Jászkunságot eladta a Német Lovagrendnek, jobbágyi sorba taszítva ezzel az itt élőket. A lovagrend hamarosan szintén eladta a birtokát az Invalidusok Házának, amelytől a terület lakossága, a jász és a kun városok polgárai az 1745. évi Redemptio (megváltás) során megváltották azt, ily módon pedig a szabadságukat is. Ez azt jelentette, hogy mentesültek a földesúri terhek alól, és közvetlenül a királynak adóztak, valamint katonaállítással tartoztak



Az egykori Jakabszállás – amelyet a források 1745-ben már „Jakabszállás pusztaként” emlegetnek – a Redemptio révén három város tulajdonába került: Szabadszállás pusztarésze lett Szabadszállási-Jakabszállás, Majsa városáé Majsa-Jakabszállás, Fülöpszállásé pedig Fülöpszállási-Jakabszállás. A köznyelvben hamar meghonosodott a „Szabadjakab”, a „Majsajakab”, illetve a „Fülöpjakab” elnevezés. (Napjainkra e három elnevezésből csak Fülöpjakab őrizte meg a régi nevét, Szabadjakabból Jakabszállás, Majsajakabból Kunszállás lett.)



A politikai változásokkal együtt jelentős mértékű gazdasági-társadalmi átalakulások történtek a Redemptio után. Elindult a puszta benépesedése, megjelentek az egykori pásztorszállások mintájára a tanyák. 1840-ben és 1851-ben történik meg a pusztaosztás. A végleges birtokszerkezet azonban csak az 1880-as évekre alakult ki. Az 1800-as évek közepére Fülöpszállás már nem tudta felügyelete alatt tartani megnövekedett népességű pusztáját. Egyre több volt a kitelepülő a szomszédos városokból, így Kecskemétről és Félegyházáról is. 1851-ben Fülöpszállás eladta Félegyházának a pusztája egy részét és 1888-ban a helybéli lakosok kezdeményezésére Fülöpszállási-Jakabszállás puszta közigazgatásilag is a jelenlegi kistérségi központ, Kiskunfélegyháza igazgatása alá került.



1890-ben felépült a község első iskolaépülete, a mai belterületi iskola, amelyet 1911-ben a Szűcs-iskola, majd a Klebelsberg-féle iskolaépítési program során 1927-ben épült Herke-tói iskola követett. 1897-ben felépült a község temploma is.



A két világháború jelentős áldozatokat követelt Fülöpjakakabon. Az első világháború áldozatainak pontos számát nem tudjuk, de a szám megközelítheti a második háborúét, amiben hatvan fülöpjakabi veszítette az életét. A második világháború után jelentős társadalmi-gazdasági változások történtek Magyarországon, amelyek nagy hatást gyakoroltak a község életére is. Az 1945-ben végrehajtott földosztás során Fülöpjakabon 111 család számára osztottak földet az egykori Bauer-birtok területén létrehozott parcellákon. A földosztás eredményeként igen sok új tanya épült





1950-ben Fülöpjakab területén megalakult az „Alkotmány” Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a kialakított nagyüzemi gazdálkodási forma – mindamellett, hogy a mezőgazdaság érezhető fejlődését és átstrukturálódását hozta – szétvert egy szerves fejlődés eredményeként kialakult gazdálkodási formát, másrészt feleslegessé tette a település népességének egy részét. Ekkor indult meg az elvándorlás, a tanyavilág elnéptelenedése, mindezekkel együtt pedig a tanyasi életforma hanyatlása, amelynek következtében 1960 és 1990 között közel 600 fővel csökkent a község lakossága.



1952 decemberében Fülöpjakabot „tartós szerepkör nélküli” településrésszé nyilvánították és a szomszédos falu, a Majsajakabból 1948-ban létrehozott Kunszállás közigazgatása alá vonták. A hetvenes évek elejéig nem adtak ki építési engedélyeket sem. A Kunszálláshoz tartozást Fülöpjakab jelentősen megsínylette. Minimálisak voltak az itt végrehajtott beruházások, fejlesztések, annak ellenére is, hogy itt volt a termelőszövetkezet központja és központi telepe is.



Az 1956-os forradalom és szabadságharc napjaiban a Fülöpjakabon is jelentős események zajlottak. Ledöntötték a kommunizmus szimbólumát a községben, a megrettent pártvezetők pedig csak katonai segítséggel tudtak úrrá lenni a helyzeten. A Kiskunfélegyházáról kivezényelt katonai alakulat fej fölé leadott lövésekkel oszlatta fel az összegyűlt tiltakozókat. A forradalmat követő megtorlás idején a község lakosai közül Csáki András 2,5 évet töltött börtönben, ártatlanul.



Az 1989-ben részben egy MTA vizsgálat eredményeként nyeri el a település az önállóságát. Ehhez rendkívül kedvezőtlen örökség társult. 1990-ig gyakorlatilag csak a bel- és külterületi villamos hálózat, illetve a belterületi vezetékes ivóvízhálózat épült ki. Az 1990-es évek elejére a falu lakosainak szinte egyedüliként munkát adó termelőszövetkezet csődbe ment és a felszámolás sorsára jutott. A településen rendkívüli mértékű, 30%-ot meghaladó munkanélküliség bontakozott ki.



A földtulajdonviszonyok rendezése, amelynek során magánkézbe kerültek az egykori termelőszövetkezeti földterületek. A gazdálkodás viszont, a szükséges gépek-eszközök, az infrastrukturális háttér és sok esetben a termelési tapasztalat hiányában azonban igen alacsony színvonalú volt.



Az 1990-es választások nyomán megválasztott új községvezetés elsősorban az infrastruktúra korszerűsítését, néhány tényező esetében pedig annak kiépítését tűzte ki célul, hogy megállítsa a község elnéptelenedési folyamatát, és perspektívát kínáljon az itt élők és az itt letelepedni szándékozók számára. Ennek jegyében részben helyi forrásokból, részben központi költségvetési támogatás igénybevételével szinte minden esztendőben fejlesztésre került valamilyen fontos közintézmény, vagy a település infrastruktúrájának valamely eleme: 1990-ben orvosi rendelő, 1991-ben polgármesteri hivatal, 1993-ban új iskolaszárny, 1995-ben pedig új óvoda épült. Az 1990-es évek közepére a lakások többségében bekötötték a vezetékes gázt, a falu minden utcáját szilárd burkolattal látták el. Elindult a telefonrendszer bővítése is. 2002. áprilisában adták át a Fülöpjakabi Teleházat, amely talán tovább növelheti a falu népességmegtartó képességét, közelebb hozhatja a lakosságot a nagyvilághoz az internet révén.