Ágasegyháza

Weboldal

Ágasegyháza település elnevezése ma is rejtély, már a helységnevek keletkezését kutató több kiváló tudósunkat is foglalkoztatta, de eredménytelenül. A legegyszerűbb magyarázat a következő: Ágasegyháza elnevezése összetett szó. Ha szétválasztjuk, az utótag, ,,egyháza” je­lentése az Isten háza, azaz a templom. Az előtag ,,Ágas” feltehetően a kö­zépkorban épült ágasfás, szelemenes templomára utal. Kő hiányában fa és vesszővázas, sárral tapasztott ágasfával díszített temp­lomot építettek itt az Árpád-korban. Ágasegyháza lakossága kunok és magyarok. Ágasegyháza lakosai, kik itt születtek, vagy ide vetette őket a sors, csendesen, de igen erősen úgy érzik, hogy ez a táj melyhez tartoznak, az otthonuk. Ágasegyháza Lakosai számára ebben a rohanó világban egyre jobban előtérbe kerül a múlt emlékeinek felelevenítése, megőrzése. Régészeti kutatásokból tudjuk, hogy már az ókorban laktak ezen a te­rületen. Az elökerült régészeti leletek azt bizonyítják, hogy pásztornép telepedett le itt. A falu története az Árpád-kori kun időkre vezethető vissza. Az Árpád-kori kun település nyomait már az akkor mocsárral, réttel körülvett szigeten találjuk. A szigeten élő nép kis falut alakított ki, kicsinyke templomot épített magának az idök folyamán.. A tatárjárás alatt a falu elpusztult, templomát lerombolták, az itt élők el­menekültek, a helység lakatlan lett. 1353-ban I. (Nagy) Lajos királytól Ágasegyházát Karla János kapta meg. Ágasegyháza 300 évvel ezelőtt virágzó község volt, amely valószínűleg a török ho­doltság alatt teljesen elpusztult. A török kiűzése után Kecskemét város sze­rezte meg Ágasegyháza puszta jelentős részét. Kecskemét birtokpolitikájá­nak következtében az ágasegyházi pusztát előbb legelőként hasznosították, majd a 19. század végén szőlő és gyümölcstelepítés céljából parcellázták, osztották ki a város lakói között. Létrejöttek a tanyák, majd a tanyaköz­pont. Ágasegyháza 1952. február 22-én alakult önálló községgé.