Kecskemét

Weboldal

Kecskemét város nevének eredete többek szerint a „kecske” és a „mét” szavak összevonásából keletkezett. Katona József, majd Hornyik János és Pais Dezső szerint is Kecske és Mét, két egymáshoz közeli település, összeépült. Mivel a környéken legeltetették a királyi kecskéket, Kecskehatár, vagy előtte Kecskeméta volt a település neve. Kecskemét, a „hírös” város, a történelmi hagyományok, és a lehetőségek városa. Kiváló infrastruktúra, pezsgő üzleti élet, fejlődő idegenforgalom, sokoldalú kulturális élet jellemzi. Gyönyörű, évszázados épületek között sétálhat az idelátogató, főként a szecessziós stílusú városközpontban, és azon kívül is. Kecskemétet a magyar városfejlődés egyik legérdekesebb példájaként tartják számon. Fejlődése nagy vonásaiban hasonló ugyan alföldi társaihoz, de több tekintetben különbözik is tőlük. A majdnem hat és fél évszázada városi rangú település a feudalizmusban királynéi birtokként, majd földesúri hatalom alatt álló mezővárosként jelentős szabadságokkal bírt, melyek hűbéri-feudális korlátoktól mentes fejlődést biztosítottak számára. A török időkben különleges jogi státusza tette lehetővé megmaradását, majd a pusztai nagy állattartás és marhakereskedelem alapozta meg fejlődését. A földesúri függéstől megszabadulva a nagy mezőgazdasági kultúraváltás után a szőlő- és gyümölcstermelésben, a kertes tanyák elterjesztésében játszott szerepe különböztette meg Kecskemétet a többi várostól. A sívó futóhomokot „aranyhomokká” változtató szorgalom, tudás, a nyitottság, az újra, a befogadásra, az adaptivitásra való képesség, a hihetetlen élni akarás tette igazán várossá Kecskemétet...